Egy erdő közepén kötöttem ki. Az emberek világában, a föld fölött pár méterre nyílt meg az átjáró. Zuhantam pár métert és egy kikoptatott ösvényen landoltam. Miután felálltam, körül néztem. Leporolgattam a ruhám és kinyújtóztam. Megpróbáltam beazonosítani, hogy hol vagyok, de mikor nem ismertem fel…

Ott ültem a nagybátyám foteljében, szemben a frissen választott miniszterelnökkel. Egy-egy csészét fogtunk a kezünkben. – Megtiszteltetés felség, hogy önnel dolgozhatok – kezdett bele, vigyort erőltetve az arcára. – Tudom, hogy ebben az országban senki sem örül ennek a tisztségnek – mondtam…